Az ősz ködös színei, nyirkos, hűvös pára telepedett fákra, bokrokra ezen a napon. Az ágvégekről lehulló vízkönny cseppek az itt nyugvókat síratták. Az élők ismét összejöttek szentmisével emlékezni az elhunytakra, régmúlt időkre, melynek nyomait - s tízezrek fájdalmát - már csak az egykori tábor sírkertje őrzi.

"Megyénkbe is beszökött ismét az ősz, újra figyelmeztet minket a Mindenszentek és Halottak napjának ünnepe, megint eljövünk Ostffyasszonyfára, hogy főt hajtva tisztelegjünk. Elhozzuk koszorúinkat, társul hívjuk a csöndöt, megállunk e világi forgatagban, és emlékezünk. Ilyenkor Isten ránk figyel, miként az őrangyalok is. Itt a Lánka patak közelében, a hajdani Ostffy grófok birtokán, a kies Kemenesalján, Sárvár és Ostffyasszonyfa között. Nagyokat hallgatnak a sírok, mert a sírok mindig, mindenütt némák. Csak a túlélők visszafogott sírása hallik többezer kilométerről, csak az anyák, apák, testvérek, asszonyok, gyermekek összeadódó sóhaja rázza az őszi fákat, talán ezért is hullanak itt korábban a levelek. Egy korábbi esztendőben azt mondtam, a temetők határtalanok. A testi-lelki szenvedés sem ismert és ismer megúzódott földrajzi helyszíneket. Ma is ekképpen gondolom. Az itt nyugvó tízezrek, románok, oroszok olaszok, szerbek, s a többi nép elszólítottjai utolsó, s talán valóban végső nyughelyéűl szolgál e rendezett sírkertben a magyar rög, s védi az örök pihenést minden idegyökerező faóriás. S ami különösen megnyugtató számomra, hogy, mint a Vas Megyei Temetkezési Vállalat Igazgatója, munkatársaimmal 22 éven keresztül szerepet vállalhattunk e temető megújhodásában, rendbetételében, gondozásában, a két önkormányzattal közösen. Ez nem csupán kegyeleti tett, hanem emberi, erkölcsi felelősség is." - idézet részlet Dr. Andor Ferenc igazgató úr megnyitó-köszöntő beszédéből. Igazgató úr felolvasta Dr. Bencze József rendőr altábornagy úr, országos renfőr-főkapitánynak, a Hadifogolytemetőben megemlékezőkhöz írott, üdvözlő levelét. Dr. Andor Ferenc igazgató úr köszöntő, megnyitó beszéde - részletek. (wmv videofelvétel, 5:07 perc, 5,2 Mb)

Dr. Andor Ferenc igazgató úr megnyitó beszéde

    A megnyitó-köszöntő befejeztével, a Magyar Nemzeti Himnusz hangjai utáni szentmisét excellentiás Bíró László püspök úr, a Magyarországi Római Katolikus Tábori Püspökség vezetője mutatta be. Dr. Andor Ferenc igazgató úr utolsó aktív szolgálata, valamint Bíró László püspök úr szentbeszéde különös jelentőséget adott a 2009. évi megemlékezésünknek. Talán még sohasem hallhattunk itt, ilyen lelki és szellemi táplálékot nyújtó megemlékezést és prédikációt. Püspök úr szentbeszédével átfogta a XX. századot, és jelenkori bajainkat egyaránt, melynek okozója a fizikai világban bennrekedt, önző, határtalan és egyre erősödő emberi individualizmus. Rávilágított, hogy a haditemetők gondozása nem más, mint béke munka, amely gyümölcsöt terem.

    "Csak néhányat szeretnék említeni azokból a gyümölcsökből, amelyek ebből az emlékezésből fakadnak. Az első testvéreim: kilépünk, egyre erősödő individualizmusunkból. Ijesztő mértékben elszigetelődünk egymástól, akik egy időben egy településen élünk. Valamikor milyen közvetlen volt a kapcsolat egy-egy falu népében. Nem kellett ajtót zárni, mindenki vigyázott a másikéra, mindenki törődött a másik gyerekével is. Ma egyre inkább elszigetelődünk egymástól. Egyre magányosabbak leszünk. ... Amikor halottainkra emlékezünk, rokonainkra, vagy hősi halottakra, vagy itt a hadifogoly tábornak az elhunyt tízezer katonájára, akkor kilépünk ebből az individualizmusunkból. Erre a tízezer emberre emlékezünk, s ezzel az emlékezésünkkel kifejezzük, hogy nem írtuk le őket, közünk van hozzájuk, mert ők is emberek, mint mi. Ha nevüket nem is tudtuk, nem is tudjuk talán, mégis emberi méltósággal bírtak, Isten képmásai voltak. Közünk van hozzájuk, nem írjuk le őket. Évről-évre emlékezni a halottakra, ezt jelenti, megélem, közöm van a másik emberhez, a kortársamhoz, de az előttem járókhoz is.
    A másik testvéreim: hogy ebben a temetőben nyugvó embertársaink, valahol az igazságtalanságnak és az erőszaknak az áldozatai. Amikor rájuk emlékezünk, álmodunk egy olyan világról, ahol nem feledkeznek meg az igazságról és az igazságosságról, álmodunk egy olyan világról, ahol az ember nem uralkodni akar a másik ember fölött, hanem szolgálni akarja embertestvérét. Szükség van az igazságra és az igazságosságra! Benedek pápánk mondja: "Hogy ha a szabadság és a tolerancia leválik az igazságról, abból csak zűrzavar támad. Erőszak, kizsákmányolás, manipuláció, okság. Valódi szabadság csak az igazság talaján születhet meg, és embert nemesítő tolerancia - amire szükségünk van -, csak az igazság talaján születhet meg! Ha a tolerancia leválik az igazságról, embertpusztítóvá, társadalmat rombolóvá válik." Ezek az emberek, kiknek a sírjai fölött állunk, valahol, az igazság nemlátásának, az igazságtalanságnak, az erőszaknak az áldozatai. Ha a szabadság és a tolerancia leválik az igazságról, csak zúrzavar támad abból. Háborúság.
    Testvéreim, ma éppen az igazság és az igazságosság szenvedi a legnagyobb csorbát. Tagadjuk az ember igazságát, szellemi-, lelki dimenzióját, csupán fizikális létéről beszélünk, az életszínvonal mindig csak a havi fixtől függ, hogy mennyi minden tartozik hozzá a teljes emberhez arról mélyen hallgatunk, ..." - hangzottak püspök úr szavai, melyeket visszacsengtek az erdő bokrai, fái, a környező dombok, melyek néma tanúi az egykori történteknek, de most visszhangozzák a Teremtő Isten üzenetét okulásként, a ma emberének. Gondolatai egyszerre szóltak értelemhez, lélekhez és szellemhez. Rámutatott mai világunk egyik fő gyarlóságára, amely tökéletesen megfosztja az embert az ő lelki-, szellemi dimenziójától, s csak földhöz ragadt fizikális szükségleteit kielégítő lényként kezeli, akként bánik vele. Maradéktalanul feledteti az ember lelki-, szellemi létsíkjait, s ezáltal az embert éppen a maga emberi mivoltától fosztja meg.
    Jelenkorunkban sajnos, csak nagyritkán lehetünk részesei ilyen - és hasonló - gondolatoknak, szentbeszédnek, amely a valódi régi embertudás alapján szól mai problémáinkról, és aktuális, de egyben örökérvényű útmutatásokat is ad a jövőre nézve. Püspök úr gondolatait csak egykori, - s jelenbéli - legnagyobb magyarjaink útmutató, máig ható szellemiségéhez tudom hasonlítani. A Gondviselés kegyelme folytán a szentmisét, az ünnepi megemlékezést és a koszorúzást sikerült videofelvételen megörökíteni, így a felvételről most meghallgatható a régi tudáshitünkből merítő püspöki prédikáció.
Bíró László püspök úr prédikációja. (mp3 hangfelvétel, 16:40 perc, 4 Mb)

A szentmise bemutatása után, az áldás előtt Dr. Andor Ferenc igazgató úr nyugdíjba vonulása miatti, búcsúzó, elköszönő szavait hallottuk. "Egy dolog szomorít el egy kicsit, ez az utolsó olyan alkalom az életemben, hogy aktív szolgálóként lehetek most jelen. Éveim elsiettek. Vállalnom kellett a nyugdíjaztatás nem könnyű tényét. A lelkiismeretem nyugodt. Igyekeztem hivatástudattal segíteni a Hadifogolytemető ügyét, mindenkori sorsa felett igaz hittel őrködni, tanúim a földiek és az égiek..." - idézet Dr. Andor Ferenc igazgató úr búcsúzó beszédből. Még az áldás elhangzása előtt Bíró László püspök úr külön dícsérettel illette a megjelent iskolásokat, akik ebben a párás, nyirkos hideg időben, a díszelgő katonákhoz hasonló példás fegyelemmel viselkedtek a szertartás alatt. Megköszönte igazgató úr fáradozását, mellyel a temető ügyét fölkarolta, köszönetét fejezte ki a megjelenteknek a részvételt. "Szép az, hogy ennyien eljöttünk ebben a hűvös, nyálkás időben, őrizzük továbbra is halottaink emlékét, s akik hiszünk, imádságunkkal is kísérjük őket az Örök Hazába! Az Úr legyen veletek! ... " - hangzottak püspök úr záró mondatai. Dr. Andor Ferenc igazgató úr elköszönő szavai és Bíró László püspök úr áldása. (wmv videofelvétel, 3:45 perc, 2,6 Mb)

Osztrák Bajtársi Szövetség Burgenland Elmaradhatatlan résztvevői az évenkénti eseménynek.

Koszorúzók: - VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATA - NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL SZOMBATHELYI KIRENDELTSÉGE - SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS - OSZTRÁK BAJTÁRSI SZÖVETSÉG BURGENLAND - MAGYAR HONVÉDSÉG XII. ARABONA RAKÉTAEZRED - VAS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG, CELLDÖMÖLKI RENDŐKAPITÁNYSÁG - NYUGAT-MAGYARORSZÁGI HADKIEG. PARANCSNOKSÁG TOBORZÓ IRODA ÉS BAJTÁRSI EGYESÜLET - VASI HONVÉD BAJTÁRSI EGYESÜLET - HM HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM HADISÍR GONDOZÓ IRODA - HONVÉD HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET - RECSKI SZÖVETSÉG NYUGAT DUNÁNTÚLI EGYESÜLETE - VITÉZI REND - NYUGAT-DUNÁNTÚLI TÖRTÉNELMI VITÉZI REND - VAS MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA - MAGYAR NEMZETŐRSÉG VAS MEGYEI SZERVEZETE - SZENT LÁSZLÓ TÁRSASÁG ÉS REND - OSTFFYASSZONYFAI PETŐFI SÁNDOR MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ SZÖVETKEZET - CIVIL EGYESÜLET NAGYSIMONYIÉRT - VAS MEGYEI VÖRÖSKERESZT - POLGÁRMESTERI HIVATAL OSTFFYASSZONYFA - POLGÁRMESTERI HIVATAL NAGYSIMONYI - VAS MEGYEI TEMETKEZÉSI VÁLLALAT

A központi emlékmű:  Foto 01  Foto 02  Foto 03  Foto 04  Foto 05                       

Koszorúzás - pillanatképek, díszmenet, Il Silenzio. (wmv videofelvétel, 5:05 perc, 5,2 Mb)

Örömmel tölt el, hogy - hosszú éveken keresztül - hajlott korát meghazudtoló frissességgel jelenik meg mindig Varga Imre atya aranymisés plébános, valamint falunk régebbi római katolikus lelkipásztora Marton István plébános úr, akik több, mint 100 Km-re lévő szolgálati helyükről érkeznek rendszeresen a halottak napi szentmisékre, megtartva mindig a régi hagyományt! Isten tartsa meg őket hűségükben, a szolgálatban, erőben és egészségben! A Hadifogolytemetőben évente megtartott Halottak Napi Megemlékezés és Szentmise hagyománya a két világháború közti időszakra nyúlik vissza, megtartva ezt, évente legalább egyszer így emlékezünk.

Szabó László