 |
Koltai Vidos Márton 1848-49-es szabadságharcos, honvédhuszár-főkapitány |
|
| |
Koltai Vidos Márton 1848-49-es szabadságharcos, honvédhuszár-főkapitány |
|
1821. november 12-én születik a Simonyi Vidos-kúriában.
Koltai Vidos János (*Kemenesmihályfa 1788. 03. 30. +Simonyi 1824. 11. 13.) és
Felsőeőri Stettner Zsófia (*Káld 1795. 06. 26. +Sárvár 1876. 01. 03.) gyermeke,
tehát Vas megyei magyar evangélikus középbirtokos család sarja. Apai mintára katonai
pályára indul: 1838-ban hadfi, 1846-ban hadnagy, 1848. júniusban főhadnagy az 5. Radetzky
Huszárezrednél Olaszországban. Októberben szabadsággal hazatér, és szolgálatra
jelentkezik a honvédseregnél. December 22-én honvéd huszárfőhadnagy, majd
1849. február 8-án alszázados ezrede tartalék századánál Dunaföldváron, illetve
Nagymajtényban. Március 30. (április 1.) főszázados, április 17-én ezrede hadra
kész három századával beosztják a felső-magyarországi IX. hadtestbe.
A fegyverletétel után Aradon tíz év várfogságra ítélik. 1854-ben
kegyelmet kap. Később birtokán gazdálkodik. Csöngén 1856. 01. 14-én feleségül veszi Mankóbüki
Horváth Máriát (*Csönge 1833. 05. 25. apja Horváth Dániel, anyja Nagy Franciska).
Gyermekeik: Gizella (*Ostffyasszonyfa 1860. 04. 29.) és József (*1861. 08. 13.)
Vidos Márton 1867/68-ban a Vas megyei honvédegylet tagja. 1909. január 28-án
hunyt el Ostffyasszonyfán.
Összeállította: Szabó László Nagysimonyi, 2003. év július.
Felhasznált szakirodalmak:
-Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai (Zrínyi Katonai Kiadó Budapest, 1988)
645. oldal "Vidos Márton, koltai" című rész, valamint
-Balogh Gyula - Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, a Koltai Vidos
család leszármazási táblája.
Hittel és becsülettel a Hazáért
Huszárfőkapitány Kemenesaljáról
Az ostffyasszonyfai temető főbejáratán túl kripták előtt
vezet az út. Ősi földbirtokos családok nyughelyei ezek. Köztük a legbelső Vidos Mártoné és családjáé.
Felirata ma is jól olvasható: "Építette 1902-ben Koltai Vidos Márton 1848-49. dicső szabadságharczunk volt
honvéd huszár fő kapitánya." A Vidosok évszázadokon át fontos szerepet töltöttek be Kemenesalja történetében.
Nevükkel gyakran találkozunk, ha a tájegység jövője, sorsa kerül napirendre, ha az igazságért és a haladásért kiálló
művelt egyéneket kíván. Vidos Márton személye népünk 1848-49-es szabadságharcával fonódik egybe. A szabadságharc kitörésekor
Ostffy Sándorral együtt harcolt a "bányavárosoknál", részt vett a szolnoki csatában. Egy időben Berzsenyi Lénárd
kemenesmagasi származású ezredes egységében, annak beosztott tisztjeként tevékenykedik. Neve Edvi Illés Pál 48-as
emlékirataiban is szerepel. A szabadságharc bukása után több éves börtönbüntetést kapott. Hazaérkezését követően
ostffyasszonyfai birtokán gazdálkodott.
Vidos Mártont művelt, olvasott emberként ismerték. Könyvtára mellett
folyóiratokat járatott, köztük a Jókai által szerkesztett Üstökös című irodalmi folyóiratot is. 1909-ben halt meg.
Tisztelői széles nemzeti színű szalaggal kötötték át koporsóját, feliratával emlékeztetve 1848-as érdemeire. Szövege:
Hittel és becsülettel a Hazáért. Ez a relikvia ma az ostffyasszonyfai Petőfi-emlékszoba tárgyai között látható.
Összeállítás: Balogh Ernő ostffyasszonyfai nyug. isk. igazgató cikke nyomán, megjelent: Új Kemenesalja 2000. február 17.
| |
 |
|
|
Koltai Vidos Márton emlékét |
|
