1931. év őszén készült felvétel az udvar felől.

A kúria épülete Nagysimonyi, Rákóczi Ferenc út 52. szám alatt, a Második Világháborús Emlékmű utcájában található, az emlékmű felől közelítve, attól kb. 120 méterre a jobb oldalon. Foto02   Foto03

A kúria történetét az írásos források szerint 1816-ra, 1821-re, illetve 1825-re tudjuk visszavezetni.

1816-ban e házban születik Vidos László, majd 1821-ben testvére Vidos Márton (Vidos VI. János és Stettner Zsófia fia) 1848-as honvédhuszár főkapitány.  (Vidos családfa, részlet)

1825-ben történik a kúriára való első ismert írásos utalás Stettner György tollából -egy tűzvész általi pusztításról-, amely megtalálható: VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÖSSZES MŰVEI (Akadémiai Kiadó, Budapest 1965) 17. kötetében (VÖRÖSMARTY MIHÁLY LEVELEZÉSE) A hivatkozott levél egyik részében Stettner György a testvérénél, Vidosné Stettner Zsófiánál   Simonyiban tett látogatásáról is beszámol:

Édes Kedves Barátom !   . . . "Igy merengtem én meg érkezésem olta Dukában, az elmultt boldog gyermekkorban, 4dik Júniusig a' midőn Vidosné kedves testvéremhez ide Simonyiba jöttem. Június 7dikén délután egy óra tájban egy kegyetlen felszéllel támadtt rettenetes tűzi veszedelem alkalmával szegény testvéremnek minden gazdasága kevés perczek alatt füstben 's hamuban enyészett el 's ezen helységnek egy negyede porrá égett. Én elég szerencsés valék szerencsétlen testvéremet, kit a' Végzet férjének a' multt Novemberben történtt halálával is eléggé sulyosan látogatott, -négy neveletlen árvájival együtt ugyszólva a' lángok közűl ragadni ki. Ezen eset miatt még egy darabig ide fent fogok maradni, 's Tek. Tököly Al Ispán Urat is levelemmel kértem az erre adandó engedelemért." . . .   hű barátja Stettner György.

A kúriához egykoron még gazdasági épületek is tartoztak:
A jelenleg lakóházzá átalakított (az 1920-as évektől az 1980-as évek végéig 'HANGYA' majd 'ÁFÉSZ' boltként üzemelő) épület, a kúria északi szomszédja, melynek első felében lakott a parádéskocsis és a felesége -aki a házvezető nő volt-, hátsó része pedig mosókonyha, istálló, kocsiszín és szénapajta volt.   Foto07   Foto08  (Fotó 1934-ből: a bolt bejáratában Schubert Lajos kereskedő, Szabó Tibor hároméves és édesanyja Kubina Anna látható.)

A kúriával szemben a Rákóczi út (régen Vidos út) másik oldalán található ház és telek területén lakott a juhász és voltak a juhaklok. Foto09 Az utolsó juhász idősebb Kutasi Sándor apja, Kutasi Dénes volt. A képen látható házat ő építtette.

A Vidos kúria épületéhez jelenleg 3571 négyzetméter telek (udvar és kert) tartozik. Korábban ez a terület a jelenlegi többszörösét tette ki, de a kúria környékének folyamatos beépítését követően az 1900-as évek első felében a terület csökkenése ezen a jelenlegi értéken megállt.

Az épület alapterülete 11,85m x 24m külső méret, a hozzá csatlakozó boltíves kiugró (veranda) kocsialáhajtó mérete 4,12m x 4,05m. Foto10   Foto11 Az épület hossztengelyének tájolása a mágneses északhoz viszonyítva majdnem pontosan észak-déli irányú, csupán 8 fokkal fordul el a hossztengely nyugati irányba. Külső falai 70cm vastagok, a belső közfalak vastagsága 50cm, valamint egy falnál 34cm. A helyiségek belmagassága 3,23m. Az utcafront felőli ablakok mérete 2,20m x 1,46m. Ezen nagyablakok kivételével a kúrián található valamennyi ablakhely belső kiképzése kosáríves, csak maguk az ablaktokok négyszögletesek. A bejárati ajtó szintén kosáríves. Az utcafront felőli négy egybenyíló szobával épült (ezek közül a legnagyobb 7,25m x 5,33m), két széles alapterületű mászókéménnyel, a szobák cserépkályhás fűtéssel. Az épület egynegyed délkeleti része boltívesen alápincézett, a pince azonban 1965. óta az elfolyni nem tudó magas talajvíz miatt teljesen használhatatlan, gyakran álló talajvízes. A kúria fundamentum anyaga bazaltkő, melyet rendkívül erős mészréteg fog egybe.

A kúria szakszerű ismertetését és építészeti leírását a Vas megyei kastélyok és kúriák kiváló ismerője Katafai Németh József tanár úr adta, aki 2003. év nyarán, kutató és gyűjtőmunkája során a Nagysimonyi Vidos kúriához is eljutott. A kúriáról írt ismertető cikke megjelent ugyanezen évben a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 16. számában   SárváriHírlap16.sz.   SárváriHírlap16.sz.,   valamint 17. számában   SárváriHírlap17.sz.   SárváriHírlap17.sz.   két részben.

A kúria érdekessége a bejárati ajtón belépve az előszoba törtmozaik padozata, melyet a Szombathely-Celldömölk vasútvonal építése alkalmával raktak le olasz mesterek 1872-ben. Anyaga süttői fehér-, tardosi vörösmárvány, valamint szürke gránit.
A mozaikpadozat vázlata az alaprajzon látható. Arajz01
      Közép-körminta Foto12
      Sarok-záróminta Foto13
      Futó-rész Foto14 Foto15 Foto16 Foto17 Foto18
Hasonló anyagú és mintázatú törtmozaik padozat található a nagycenki Széchenyi kastélyban.
A törtmozaik padozatban megtalálható durva rongálódások az 1950-es évekbeli államosítás ideje alatt keletkeztek.

Tulajdonviszonyok, átalakítások:
A kúriát, az akkori hozzá tartozó telekkel valamint az egykori kocsislakás és istálló épületével Foto07 együtt a XX. század elején vásárolta meg -ügyvédkézből- Szabó László tokorcsi evangélikus tanító dédnagyapám, aki családjával együtt ezen épületbe rögtön a nyugdíjazása után, az 1921. év nyarán költözött be. Az előtt viszont a zsidó rabbi lakott benne két lányával. Még korábban nyilván a Vidos család tulajdonát képezte és itt született 1821-ben Vidos Márton is, aki az 1848-49-es Szabadságharc egyik tevékeny huszártisztje volt. Ezt a tényt az akkori emlékezet még tartotta, hiszen a kúria kulcsait az ügyvéd a következő szavakkal adta át dédnagyapámnak: "Tanító úr úgy becsülje meg ezt a házat, hogy itt született Vidos Márton, az 1848-as híres huszárkapitány!"

Ismertető: Koltai Vidos Márton címmel.

A kúria tehát a XX. század elejétől Szabó László tokorcsi ev. tanító, majd utána fia Szabó Aladár nagysimonyi ev. tanító tulajdonában van. Az 1950-es években államosítás a kúria sorsa és kezdetben kultúrházként "üzemel". Az 1950-es évek végére a Nagysimonyiból származó Nagy Józsefné (született: Szarka Jolán) könnyűipari miniszterasszony közbenjárására, az ő egykori tanítója Szabó Aladár visszakapja jogos tulajdonát, és az egykori kántortanítói szolgálati lakásból végre saját tulajdonába, a Vidos kúria épületébe költözhet. A beköltözés előtt viszont 1962-ben egy alapos tatarozás és átalakítás következik. Két különálló lakrész kialakítása, amely a kor követelményeinek megfelelően: villamos hálózat, vezetékes víz és szennyvíz elvezetés kiépítését, a meglévő kétszer két szoba és két konyha mellé egy-egy fürdőszoba és éléskamra válaszfallal történő kialakítását jelenti. Az eredetileg boltíves részek megmaradtak a kocsialáhajtó mennyezetén Foto19, az épület északi részén lévő kamra és fürdőben -amik korábban öszefüggő helyiség voltak-, valamint a pincében. A födémben a padlástér felől ma is megtalálhatók az ennek megfelelő építészeti szinteltolódások.

1962. óta az épületen lényegi átalakítás nem történt, csak vezetékes-konvektoros gázfűtés kialakítása Foto20, karbantartás, tetőfelújítás, esővíz csatornacsere, kémények gerinc feletti részének újrarakása, tűzfalak padlástéri megerősítése és vakolása, valamint állagmegóvás, és festés. Foto21a ; Az udvar felől, 2018. február 07-én A tulajdonjogot változatlanul Szabó László tokorcsi ev. tanító leszármazottai tartják: Szabó Aladár nagysimonyi ev. tanító után idősebb fia Szabó Tibor, majd jelenleg az ő gyermekei Szabó Ágnes és Szabó László a tulajdonosok.

Megemlítem még, hogy az északi kémény padlástérbe eső részén egykori kéményépítés -felújítás, vagy tetőfelújítás dátumának nyoma található az elsimított malterba vésve a következő bejegyzéssel:

Az épület falazat anyaga régi típusú nagyméretű égetett tégla, melyeknek (mesterjele) névjegy lenyomata:   F F B   Foto23   Foto24   Foto25   Foto26

Érdekesség, hogy az 1962. évi átalakítás alkalmával a vakolat nélküli utcafronti falban -a mai udvar felőli kétszárnyú ablakokkal megegyező méretű- befalazott ablakok nyomai voltak láthatók. Ez a tény egy korábbi (vélhetően az 1870-es vagy 1880-as években megtörtént) átépítésre vagy átalakításra utal, melyet a kémény bejegyzés is megerősít.


Információ források, utószó:
A leírtakat nagyrészben nagyapámtól Szabó Aladártól, valamint édesapámtól Szabó Tibortól és édesanyámtól Gérczei Erzsébettől hallott információk, valamint a Vidos utcanévre vonatkozóan Ködös Endre nyug. ált. isk. igazgató úr egykori szóbeli közlése, a hivatkozott és idézett szakirodalom, valamint a Koltai Vidos család leszármazási táblái (két különböző forrásból) alapján állítottam össze. Azóta egykori írásos anyagot is találtam mely bizonyítja, hogy a kúria előtt vezető utat a háború előtt (és után is egy ideig) Vidos utcának nevezték.