Nagysimonyi kulturális élete a két világháború között:
színdarabok, előadások, tanfolyamok
A tanítók az iskolai és a gyülekezeti munka mellett tágabb értelemben vett közművelődési feladatokat is elláttak. Minden hónapban egy alkalommal úgynevezett népművelési előadásokat tartottak, ahol irodalmi művek, prózák és versek hangzottak el, valamint szerepelt énekkar is. A falu kulturális és közösségi életét pezsgésben tartotta az is, hogy a különböző egyesületek adandó alkalmakkor rendszeresen bálokat szerveztek, ezen kívül színdarabokat, úgynevezett népszínműveket is adtak elő.
Ilyen egyesületek voltak például a következők:
- Evangélikus Ifjúsági Egylet |
- Evangélikus Nőegylet |
- Levente Egylet |
Ismert, hogy 1924-ben a Polgári Olvasókör kezdeményezi az I. Világháborús emlékmű felállítását. A Tűzoltó Egyesület évről-évre szüreti felvonulást, szüreti mulatságot, bált szervezett. Korabeli fényképfelvételek tanúsítják, hogy a két világháború közti időszakban tánctanfolyam, varrótanfolyam, szövőtanfolyam és főzőtanfolyam is volt. Az 1939. év telén pedig három hónapos Ezüstkalászos Gazdatanfolyam zajlott a faluban.
Színdarabokkal az iskolás gyermekek is rendszeresen szerepeltek. Évente legalább 2-3 népszínmű került előadásra a faluban.
Tizen- és huszonéves fiatalokat látunk az "Érik a búzakalász" című darab kapcsán 1931-ből, ahol az eredeti feljegyzés
szerint: “A nagysimonyi diák-műkedvelők” adják elő a darabot
Ludván Sándor tanító úr rendezésében. A darabok betanítója egyben a darabok színpadi rendezője is a tanító volt.
A betanító-rendezők között azonban nem csak a tanítók neveit olvashatjuk, de a közművelődés fenntartó erői, falunk
kulturális életének munkásai a tanítók voltak. A színdarabok felvonásai között sem unatkozott a közönség, mert ekkor
szavalatok és dalok hangzottak el. A szereplők döntő többsége evangélikus, de lehet találni katolikusokat is.
Természetesen a katolikus ifjúság is adott elő színdarabot, melynek fennmaradt emléke egy
szép meghívó, amely “kívül
címzett urat és becses családját” 1934. szeptember 16-án (vasárnap) este 7 órakor, a Vadászy-féle vendéglőben
tartandó színelőadással egybekötött zártkörű táncmulatságra szólítja.
Ez alkalommal Szigligeti Ede: A szökött katona című 3
felvonásos népszínműve került előadásra.
A fényképek tanúsága szerint a színdarabokban nem csak az ifjak és
legifjabbak szerepeltek, sok arcot találunk a mindenkori közép korosztályból is. Így érzékelhető a két világháború
közötti korszak kulturális életének közösségformáló, összetartozást erősítő és megtartó ereje.
Az előadások helyszíne a falu akkori kultúrháza színpaddal és nézőtérrel, amely a mai kultúrház helyén állt egykor.
Ünnepi alkalmakkor, például március 15-én mindig szerepelt az iskolai énekkar, az ünnepélyeken szavalatok is elhangzottak. Iskolai keretek között minden évben megemlékeztek az Anyák Napjáról. Madarak és fák napján az iskolások a Ság-hegyen, vagy a Hercsegen, a Sitkei erdőben tartottak kirándulást és megemlékezést. Hősök Napján (május utolsó vasárnapján) a temető melletti első világháborús emlékműnél volt megemlékezés. Halottak Napján (november 2-án) a falu apraja s nagyja részt vett a Hadifogoly-temetőben évente rendezett nagyszabású nemzetközi emlékünnepségeken. E megemlékezések aktív résztvevői voltak. Az iskolás gyermekek a sírokon gyertyákat gyújtottak, szavaltak, a Dalárda ezeken a megemlékezéseken mindig közreműködött. Ez azért is természetes volt, mert a két világháború között a Hadifogoly-temetőt Nagysimonyi község gondozta, ugyanis a Hadifogolytábor egykori területe részben, a ma is meglévő temető pedig teljes egészében Nagysimonyi községhez tartozó közigazgatási területen fekszik.
Színdarabokról fennmaradt fényképek
A darab címe |
Előadás ideje |
Előadja |
Betanító, rendező |
1947. okt. 5. |
18 fő |
Hajas Sándor |
|
1946 |
26 fő |
Gábriel Pál és Ovády Sándor |
|
1944. jan. 9. |
Levente Egylet 21 fő |
Hajas Sándor |
|
1943. ápr. 26. |
Ev. Ifjúsági Egylet 22 fő |
Szabó Aladár |
|
1940-es évek eleje |
Levente Egylet 16 fő |
Szalay Sándor |
|
1938. ápr. 17. |
Ev. Ifjúsági Egylet 25 fő |
Szabó Aladár |
|
1935. jún. 10. |
Ev. Nőegylet 22 fő |
Mód Aladár |
|
1934. szept. 16. |
Rk. ifjúság 22 fő |
Oszkó József |
|
1934. |
Ev. Iskola 6. osztály 18 fő |
Szabó Aladár |
|
1934. |
Ev. Ifjúsági Egylet 20 fő |
Szabó Aladár |
|
1933. szept. 16. |
Ev. Ifjúsági Egylet 20 fő |
Szabó Aladár |
|
1933. jan. után |
Ev. Ifjúsági Egylet 13 fő |
Hajas Sándor |
|
- - - - - |
Tűzoltóegylet 22 fő |
Mogyorósi Sándor |
|
1931. aug. 16. |
Diák-műkedvelők 13 fő |
Ludván Sándor |
|
1932. nov. előtt |
Ev. Ifjúsági Egylet 22 fő |
Ludván Sándor |
|
1930. júl. előtt |
Simonyi-műkedvelők 21 fő |
Ludván Dezső |
|
1920-as évek |
- - - |
Szabó László |
Összeállította: Szabó László
Akik ebben segítségére voltak
:
-Jánosa Gyula, Dunakeszi - Nagysimonyi.
-Ködös Endre, nyug. ált. isk. igazgató, Nagysimonyi.
-Ködös Endre Levente, ált. isk. tanár, Dorog.
-Ludván Éva, Ludván Sándor kántortanító-karnagy leánya, Basel.
-Dr. Mesterházy Zsuzsanna, háziorvos Nagysimonyi.
-Nagy Ferenc, helytörténet-kutató, Nagysimonyi.
-Németh Károlyné, (született: Hegyi Ilona) Hegyi Sándor egykori dalárdista leánya, Nagysimonyi.
-Ovády Sándor, az Ovády és Hettyey nemesi családok történetének kutatója, Nagysimonyi.
-Szalay Sándorné, (született: Somlai Irma) Szalay Sándor egykori dalárdista felesége, Nagysimonyi.
-Szlama József, nyug. polgármester, helytörténet-kutató Nagysimonyi.
Külön köszönetemet fejezem ki néhai Szalay Sándorné, valamint néhai Németh Károlyné részére
a szóbeli információkért, önzetlen segítségükért.
A fényképeken látható szereplők, nélkülük ma már csak névtelen arcok lennének, s Nagysimonyi
kultúrtörténetének e szép darabját is
a végleges feledés ködébe borította volna a tovatűnt idő.
Nagysimonyi, 2014. január 26.
Verziószám: 2.3
KIADJA MINDEN JOG FENNTARTÁSÁVAL
© - Szabó László - egykori tanár, helytörténet és művelődéstörténet kutató
Nagysimonyi, 2014.